Végtelenül hálás vagyok.
Végtelenül hálás és még mindig meglepett vagyok, szívem tele szeretettel. Meglepő, de lassan megszokom ezt az érzést - mivel oly' régóta van már velem. :)
Köszönöm, Uram.
1. Egyre több ember van körülöttem, akik mintául/példaként szolgálnak arra, amit én is szeretnék az életemben. Boldog, harmonikus párkapcsolatban élnek, némelyek házasságban (pláne!). Kiadják verseskönyvüket. Sikeresek a munkájukban. Kitartóak a céljaik elérésében. Szeretettel állank mindenhez, bármi történik is körülöttük.
2. Egyre több ember bólint rá/dönt úgy/választja azt, amit én választottam. Egyre többen ülünk a tűz mellett, s egyre többen térnek vissza hozzá rendszeresen. Ez akkora örömmel tölt el!!! Mindig is tudtam és mindig is tudni fogom mindenki véleményétől függetlenül, hogy amit teszek, amit képviselek, az JÓ. Ám olyan jó érzés, amikor láthatom, hogy ez céljához ér, amikor mások szemében visszatükröződik a tűz fénye. :))))))
3. Mélyen eltemetett, régóta sajgó fájdalmak megrezegnek, utat találnak a tudatba és feltörnek.. elementális erővel borít el a fájdalom, leterít, és én nem állok ellen - hogy tehetném?! nem állok ellen, nem küldöm vissza a szörnyeket/ a fájdalmat/ az én saját érzelmeimet a mélybe.
nem vagyok hajlandó többet eltemetni őket!
átélem, átéltem
a legnagyobb fájdalom és szenvedés, a teljes reménytelenség mögött a földön fetrengve átéltem, hogy ott a szeretet
ott a SZERETET
szeretem őt/őket, függetlenül attól, hogy nem képesek rám úgy figyelni, ahogy nekem jól esne, ahogy én szeretném - nem képesek rá, ők (is) a hiányban élnek.. (még jobban, mint én) Látom, hogy nem tudják, mit tesznek.
a Szeretetem átjárt, letöröltem könnyeimet, lemostam arcom és aludtam egyet
másnap óra nélkül időben keltem, a szemükbe néztem, nem meséltem (nem volt kinek, nem volt mód rá = lásd a fájdalom okát) és köszönöm, jól vagyok
(bennem van a Szeretet. Nincs szükségem "kintre". Tükrök vesznek körül, s egyre inkább szeretem saját magam is=egyre inkább szeretnek kívülről is. De ez már egyre kevésbé számít.)
HÁLÁS VAGYOK Drága Uram, mindezért. Köszönöm!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.