Mire elérek idáig (mert már jártam itt), mindig sokminden elmarad, elmúlik bennem. És ami addig oly nehéznek tűnt - szinte lehetetlennek tetszett -, hogy valaha el tudnám engedni, mostanra könnyűvé vált.
Szinte észre sem veszem.
Könnyedén suhanok, áramlok tovább, kapcsolatom Vele jelenlévőbb, mint vala. Nem kellett ehhez más, mint a hála, az akarat és a cselekvés.
Kértem és megkaptam. Ideért, mint mindig, "épp időben" (ez angolul hangzik jól: just on time). És a SZERETET az, ami visszahangzik felé, rezonál, mindent áthat és hihetetlenné teszi az életem:
olyan volt ez a két nap, a vasárnap és a hétfő (pláne!), mintha rózsaszín felhőbe süppedve ülnék és nézném életem filmjének alakulását. Amikor beleszóltam volna, türelmetlenkedvén, siettetve a dolgok alalkulását, mindig ott volt, s kopogtatott a vállamon, türelemre intvén: "Várj még. Nyugi. Nézd csak, mi is történik!".
És valóban: megláttam olyasmit, mondtam és tettem olyasmit, ami LÉNYEGES VOLT. (Arról nem is beszélve, hogy mennyivel egyszerűbb minden így, s valahogy minden pontosan úgy történt, ahogy szívem szerint szerettem volna, ha történne. Varázslatos!!!)
Köszönöm!
u.i.: Mit tesz a rendszeres meditáció.. amely létrehozza az élő kapcsolatot Vele
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.