Minden eseménynek, helyzetnek, találkozásnak
meg kell érnie
- leginkább benned, s benne.
Hogy megtörténjen, s úgy történhessen meg, ahogy elterveztetett,
fontos és lényeges, hogy ne siettesd!
Ezt tanulom most.
Legérdekesebb, ha az én siettető lényem tapasztalja azt, hogy még ő saját maga az, aki nem áll készen egy-egy esemény átélésére... Ez ébreszti fel az együttérzést önmagammal szemben. És veled szemben is! :)
Mosolyogtató az út, ha lazán és megengedően nézed. Ha nem akarsz vele elérni semmit.
:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.