Judit blogja

Visszafelé már nincsen út

- nem mintha szeretnék

arra felé menni, ahol már ezerszer voltam

ezeregyszer fájt,

kínzott és ámított

önmagam, a valóság, a világ.

Te is mindig itt leszel

ha nem teszel

nem lépsz más útra

ismeretlenre

szabadra

olyanra, melyen előtted kevesek jártak

- pontosabban ezen még senki sem -

mert ez A TE UTAD.

Viszont voltak már elegen

kik választották a maguk útját

ha megnézed, sokakra emlékszünk is

Buddha, Mohamed, Jézus - hogy csak a legnagyobbakat.. Krisna is tán

- persze, nem lehet minden malomban őrőlni.

Ja, a lemondások: azok vannak.

Nincs buli - de már nem vonz a duhaj tivornyázás.

Nincs őrűlt szerelmi mámor - de már elmúlt az önbecsapás ezen korszaka.

Illúziók: ezek mennek, több kevesebb sikerrel, végül mind.

Ami jön: tisztánlátás,

irányítás és hatalom - ÖNMAGAM FELETT.

Erő, Szeretet és fájdalom

- mi szenvedés van ebben a világban Uram!

Miért?! Én látom, hogy lehetne ezt jóval kevesebb fájdalommal megélni

S JÓVAL KEVESEBB DOLOGÉRT HARCOLNI EGYMÁSSAL,

ÉS SOKKAL TÖBBSZÖR EGYÜTTMŰKÖDNI..

DE mivel választanom kell:

megyek Hozzád, Drága Uram, végre!!!

vagy maradok átalakítani ezt a világot egy élhetőbb hellyé..

Én önmagamat (és Téged) választom.

Nem tudom, mi lesz a végén,

az biztos, hogy most befelé indulok

egyértelműen és Szeretettel.

Tudom azt is, miért vagyok itt:

mivel ez az a hely, amely lehetővé teszi a fejlődésem

azáltal, hogy nap mint nap emlékeztet:

van ennél sokkal jobb, de dolgoznom kell ahhoz, hogy oda eljussak 

(megmutatja, milyen az élet, ha az ember, hagyja, hogy csak történjen).

És a körülményeim olyanok, hogy időm van arra, hogy megtegyem, amit akarok (meditálni!).

Múltidővé válik azonnal, mihelyt megerősödött eléggé az a vágyam,

hogy ezt az utat el nem hagyom, bármilyen körülmény is nyomasszon vagy

tereljen élvezetes, örömteli, lágyan omló buja puhaságba.

Úgy legyen!